Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A lebilincselő regény hiteles portrét fest az utolsó kínai anyacsászárnéről. Az erőskezű és sokszor könyörtelen császárné, Ce-hszi Kína egyik legnyugtalanabb korszakában, a 19. század második felében irányította az országot. A császári udvarban sokan gyűlölték és rettegtek tőle, a nép azonban rajongott érte. A gyönyörű mandzsu lány tizenhét éves korában került a Tiltott Városba, a Császári Palotába, és az uralkodó kedvenc ágyasa lett. Ám sorsa másképp alakul, mint a többi császári ágyasé. Fiú örököst szült, így császárné lett belőle. Rendkívüli szépségének, éles eszének és kitartásának köszönhetően már huszonnyolc éves korában magához ragadta az ország irányítását, s azt haláláig nem engedte ki a kezéből.

Európai – németalföldi – hajó bukdácsol Japán partjai felé, rettenetes viharban. Megkerülte az egész ismert (és még nem ismert) világot, s mire szokatlan irányból, kelet felől érkezve megfeneklik Izu-félsziget sziklazátonyain, a legénységből alig tucatnyian maradnak életben. A japánok azonmód fogságba vetik őket, vezetőjükkel, az angol kalandorral, Blackthorne főnavigátorral együtt. Az európai naptár az 1600. esztendőt mutatja. A holland tengerészek – noha ők ezt természetesen nem tudják – baljósabb időpontban nem is érkezhettek volna. Két éve, 1598-ban halt meg Nippon katonai diktátora, a taikó, s azóta az országot az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamurájseregekkel rendelkező főurak, a daimjó-k a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, ki, melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. Cselvetések, árulások, orgyilkosságok feszültséggel teli, ismeretlen világába csöppen a tucatnyi protestáns európai – és talán még a „vad” japánoknál is nagyobb veszély leselkedik rájuk a katolikus portugálok és spanyolok képében. Ezek ugyanis már több mint ötven esztendeje jelen vannak a japán kikötővárosokban, s nemcsak vallási, hanem kereskedelmi monopóliumukat is féltik az „eretnek kalózoktól”, ahogy Blackthorne-t és társait nevezik. Ami lesz a sorsa az Erasmus hajósainak, miféle rafinált eszközökkel és módszerekkel küzdenek egymás és sokszor az európaiak ellen is a japán hadvezérek, hogyan kell japán módra íjjal célba lőni, a teát szertartásos módon megfőzni és felszolgálni, harakirit elkövetni, hogyan támadnak a nindzsák – minderről és még számtalan egyéb érdekességről olvashatunk ebben a vérbeli történelmi regényben. Legtöbben azonban mégis egy rendkívüli formátumú, zseniális japán hadvezérről és politikusról tudunk meg – s egy nem kevésbé rendkívüli európairól, akiből a szamuráj lett.

Életre szóló megbízatás: Jean Le Viste, a 15. századi nemesúr, a király bizalmas embere felkér egy becsvágyó művészt, tervezzen számára faliszőnyegeket, amelyek hírnevét dicsőítik. A tehetséges miniatűrfestő, Nicolas des Innocents épp csak magához tér a nagy megtiszteltetéstől, amikor megpillantja a nemesúr gyönyörű lányát, Claude-ot. E perctől fogva nincs más vágya, mint megkapni a szépséges hölgyet… A faliszőnyeg terve szinte forradalminak mondható: a hírneves brüsszeli takács, Georges de la Chapelle kapja a megbízatást, és ezzel élete gyökeresen megváltozik. Miközben szinte emberfeletti munkára kényszerül családjával együtt, megérinti a kísértés és csábítás világa…

Korcsmáros Pált a Füles rejtvényújság bízta meg, hogy rajzoljon képregényt Alexandre Dumas A három testőr című regényébői amely 1959-ben heti folytatásokban jelent meg. Egy francia megjelenés reményében külföldre akarta juttatni az eredeti rajzokat de a magyar hatóság I960-ban az osztrák határon elkobozta.
A kézirat hollétéről közel fél évszázadon keresztül senki sem tudott, ám 2009-ben megtalálták az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, így lehetővé vált a ma már klasszikusnak számító képregény kiadása, most már könyv formájában is. Végre újra a kezébe veheti az olvasó Athos, Porthos, Aramis és DArtagnan gyönyörűen megrajzolt kalandjait, és újra felhangozhat az eskü: "Mindenki egyért, egy mindenkiért."

Dumas legismertebb regénye, A három testőr feledhetetlen olvasmány mindazoknak, akik szeretik a kalandos történeteket, a romantika világát. A regény cselekménye XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik, abban a korban, amikor egymást érték a cselszövések, a politikai gyilkosságok, amikor nyom nélkül tűntek el udvaroncok, politikusok, katonák, gazdag polgárok, mert keresztezték a mindenható Richelieu bíboros útjait.
A regény főszereplői, a királyi testőrség három tagja és D'Artagnan lovag igazi jó barátok, akik tisztelik és szeretik királynéjukat, és esküvel fogadják, hogy tűzön-vízen keresztül szolgálják. Ez a négy bátor, talpraesett, ravasz ifjú szembe mer nézni a hatalmas Richelieu-vel, és bátran harcol a bíboros hírhedt kémnője, a Milady ellen. Richelieu fondorlatos módon meg akarja buktatni a királynét, és mindent elkövet, hogy ártalmatlanná tegye a királyné híveit. De a fiatalemberek nem ismerték azt a szót, hogy "lehetetlen", és mindenféle csellel-fortéllyal keresztülhúzzák a bíboros számításait. Életük gyakran forog kockán, de kitartásukat, bátorságukat és a királyné iránti törhetetlen hűségüket végül is siker koronázza.
Dumas teremtő képzelete, kifogyhatatlan mesélőkedve száz és száz kalandon keresztül repíti az olvasót, aki lankadatlan érdeklődéssel követi a három testőr és D'Artagnan lovag fordulatokkal teli, romantikus történetét.

A regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület...
A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.
A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.
Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.
Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői...
Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.
Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

Ebben a regényben éri el tetőpontját a francia forradalom világtörténeti drámája, s ebben teljesül a végzet a régi Franciaországnak és évezredes királyságának összeomlásával. A regény első részében látjuk menthetetlenül közeledni végéhez az utolsó Bourbon királyt, aki még Isten kegyelméből származtatja hatalmát, és Mária Terézia boldogtalan leányát, Mária Antoinettet, - a másodikban pedig, mely befejező része a hatalmas regényciklusnak, férfias méltóságának utolsó fellángolásával a vérpadra lépni XVI. Lajos királyt.
A Charny grófné-ban azok az események következnek sorra, melyek közvetlenül előzik meg a párisi nép rémuralmát és XVI. Lajos katasztrófáját. A végzet minden ponton előkészítette már a feltartóztathatatlanul előretörtető eseményeket. A Bastille már porban hever, kő nem maradt belőle kövön. A párisi nép éhezik és halálra keresi a bűnösöket, nyomorúságának okozóit. A királyságot és a király személyét még erős bástyafal védi: a francia népnek félig még ép, bár kikezdett royalista érzelmei. De azok, kik a forradalom eseményeit igazgatják, kezdik már rombolni ezt a bástyafalat is.

Az első rész, a Luisa San Felice nagyívű körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseiről, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt.
Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülő király felkészülése, visszatérte pedig az első részből is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatűnő boldogságának, szívszorongató tragédiájának története.
Ebből a regényből is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bővelkedő regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.

A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? S vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt?
Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az ő kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválhatatlan jóbarátját.

A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? S vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt?
Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az ő kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválhatatlan jóbarátját.

A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? Vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt? Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az ő kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválaszthatatlan jóbarátját.

A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? S vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt?
Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az ő kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválhatatlan jóbarátját.

A három testőr folytatása két évtizedet ugrik az időben, ám mindössze egy évvel a legendás főmű után látott napvilágot: ezzel a termékenységgel Dumas módfelett bosszantotta kritikusait, az olvasóközönség azonban mind a mai napig készséggel megbocsátja neki, hogy nem sajnálta a tintát. 1648-ban látjuk viszont hőseinket: a vitézi élettel egyedül d'Artagnan nem hagyott fel négyük közül. A többiek nevet is változtattak, Athos a fiát, a majdan szintén regénybe foglalt Bragelonne vicomte-ot cseperíti már. Sajátságos módon polgárháború hozza össze ismét a csapatot, annak ellenére, hogy a Fronde, a nemesi ellenzék felkelése az özvegy királyné és mindenható minisztere, Mazarin bíboros ellen, d'Artagnant és Athost Mazarin oldalán, Porthost és Aramist a lázadók között találja. A történet angol földre is átkanyarodik, véres polgárháború zajlik ott is, Cromwell dönti meg éppen I. Károly trónját. A négy jó barát egyszerre ismét elválaszthatatlan, a régi becsvággyal lát dologhoz, ám még a síron túlról is szorongatják őket: a Milady fia is bosszút akar állni rajtuk.

A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? S vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt?
Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az ő kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválhatatlan jóbarátját.

1798-ban vagyunk, Nápolyban. Fülledt s forradalommal terhes a levegő. Összefognak a nápolyi hazafiak legjobbjai, hogy - életük kockáztatása árán is - szembeszálljanak az önkényuralommal.
A fenyegetett zsarnok ilyenkor akár magával az ördöggel is szövetkezik, hogy hatalmát megvédje: ezúttal haramiákkal, gyilkosokkal, és a hírhedt prostituáltból királyi kegyencnővé lett Lady Hamiltonnal.
Mi keresnivalója van ebben az izgatott kavargásban a bájos, üde Luisának? Gyermekkora óta alig tette ki lábát a pálmakertes ház paradicsomi védettségéből. Hogy kerül mégis a viharos események forgatagába, milyen erők, milyen szenvedélyek sodorják magukkal?
Megrendítő, tiszta, szép szerelem keretében tárja elénk Dumas e forrongó esztendők esményeit s bennük a szépséges Luisa San Felice végzetes sorsát.
A regény befejezetlennek látszik, de Dumas Emma Lyonna című művében írja tovább és fejezi be ennek az izgalmas korszaknak és hőseinek fordulatokban gazdag történetét.

A regény egyik legnagyobb mesterének újabb remekét tartja kezében az olvasó. Feszültség, szerelem, idegekbe markoló bonyodalom - ahogy ezt Dumas-tól megszokhattuk. Forradalmi napokban, a francia forradalom legvéresebb napjaiban játszódik a cselekmény. Nincsenek már fényűző szalonok, hol van már ekkor az arisztokratikus pompa - s a díszleteknek, szemkápráztató külsőségeknek ez a hiánya annál inkább hangsúlyozza a legfontosabbat, a legcsodálnivalóbbat: Dumasnak, a mesemondónak hihetetlen fantáziáját.
A királyfeje már a porba hullott, a királyné, gyermekeivel együtt, a Temple kolostorának foglya. Emberpróbáló idő ez, bérgyilkosok, sikátorokban osonó cselszövők ideje, melyben minden merészség, önfeláldozó elszántság és vakmerőség, de minden embertelen brutalitás is elképzelhető...
A tét: sikerül-e megszabadítani a királynét?

Az I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.
II. kötet:
Folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a története. Magyarországi Klemencia alázattal szereti a szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlen harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, s ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónjai századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.
III. kötet:
Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

A világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót.
A Vaskirály e sorozat első darabja, amely Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel és érdekfeszítő regényességgel. A király ekkorra már letörte a feudális nagyurak harcias gőgjét, legyőzte a flamandokat, megzabolázta az angolokat Aquitaniában, még a pápaságot is uralma alá hajtotta s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó szeme előtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Akaratával egyetlen hatalom merészelt szembeszegülni, a templomos lovagok rendje, de a Vaskirály e befolyásos, gazdag szervezet ellenállását is megtörte s a szolgálatába állította. S miközben Szép Fülöp az udvarban és a csatamezőkön ellenfeleivel és ellenségeivel harcol, az olvasó megismerheti az udvari életet, tanúja lehet a királyi családban elkövetett sorozatos házasságtöréseknek, a diplomáciai cselszövéseknek, az ármánykodásoknak. Ám egy napon Szép Fülöp meghal. A trónját és országát legidősebb fia, X. Lajos örökli. hogyan alakul a sorsa az új királynak és Franciaországnak? Erre már a sorozat következő darabja adja meg a választ.

Az I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a francia trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.
II. kötet:
Folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a története. Magyarországi Klemencia alázattal szereti a szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlen harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, s ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónjai századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.
III. kötet:
Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirat hamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.
Druon mesteri kézzel szövi az izgalmas cselekményt, lelkiismeretes pontossággal idézve meg a kegyetlen, kalandos és színes francia középkort.

A keresztes háborúk Spanyolországában járunk. Raquel La Fermosát, az elbűvölő toledói zsidó nőt az ország előkelőségei megöletik. Ez a gyilkosság megváltoztatja a történelmet. Raquel nem akárki volt; hét éven át VIII. Alfonz, Kasztília királyának szeretőjeként az uralkodó védelmét élvezte. Most azonban feláldozták; mártír lett, akinek halálával a fenyegetett nép, a zsidóság sorsa új veszélynek van kitéve. Lion Feuchtwanger regénye éppúgy klasszikus, akárcsak a Jud Süss, amely a mai napig képes felkorbácsolni az indulatokat. Regénye korhű történelmi tabló, egy szenvedélyes író látomása a zsidóságról, a nagy eszmékről, hazátlanságról, hitről, kirekesztettségről és összetartozásról.

Kedves Olvasó! Az „Egri csillagok háborújával” kapcsolatban két körülményre hívnám fel figyelmét. I. Az első tizenkét oldal Gárdonyi Géza iránti tiszteletből az író „Egri csillagok” című regényének utolsó fejezeteiből összeállított montázs. A montázs célja a Gárdonyi-regény stiláris erényeinek felmutatása, mintegy bevezető, átvezető út „megépítése” az új regény „labirintusába”. II. A regény olvasásakor feltűnhetett, hogy a történelmi idő a 16. század közepétől kezdve száz évvel megrövidült, összezsugorodott. Ennek következménye, hogy Buda visszavétele nem 1686-ban történik, hanem 1586-ban. A karlócai béke ideje sem 1699, helyette száz évvel előbbi időpont szerepel…